Latabár Endre (1811-1873)

Latabár Endre - a nagy színházi dinasztia alapítója - igazán direktornak vagyis színházszervezőnek, társulatépítőnek volt nagy és tehetséges. Három évtizedes igazgatói működése során szinte újjá szervezte a vidék színházi életét. Szerte a "két hazában" - Erdélyben és Magyarországon - érezte otthon magát, kivált ott, ahol színpad volt és színészet. Miskolcra érkezése előtt, 1854-ben avatta fel társulatával a szabadkai színházat.

1857-ben annak a színháznak lett első igazgatója, amely Szemere Bertalan 1846-ban megfogant terve alapján, tizenegy esztendei várakozás után (közben volt a szabadságharc) végre tető alá került; feledtetvén az 1843-as tűzvészben elpusztult első, 1823-ban alapított miskolci színház tragédiáját, de nem feledtetve az alapítók érdemeit.

1857-től több alkalommal is direktora volt a miskolci teátrumnak: 1857-1859 között, 1860-ben vagy 1861-ben, 1863-ban, 1869-ben és 1872-ben.

A 19. században - Kolozsvár és Nagyvárad mellett - Miskolc lett a magyar nyelvű színjátszás megbízható támasza és az északkelet-magyarországi színészet központja. Ebben oroszlánrésze volt Latabárnak. Társulatában többek között olyan neves személyiségek dolgoztak, mint Szentgyörgyi István, Paulay Ede és Újházi Ede.

Latabár Endre szívesen élt és dolgozott Miskolcon. Végső nyughelyet is itt talált. Sírja az Avasi temetőben található.

Vissza az előző oldalra

 

Latabár Endre feleségével és fiával, Kálmánnal.
(Forrás: Országos Széchenyi Könyvtár)